Az építőiparban használt poliuretán keményhab habosítószerének bevezetése
A modern épületekkel szemben támasztott növekvő energiatakarékossági és környezeti követelményekkel az építőanyagok hőszigetelő képessége egyre fontosabbá válik. Közülük a poliuretán keményhab kiváló hőszigetelő anyag, jó mechanikai tulajdonságokkal, alacsony hővezető képességgel és egyéb előnyökkel rendelkezik, ezért széles körben alkalmazzák az épületszigetelés területén.
A habosítószer az egyik fő adalékanyag a poliuretán keményhab gyártásában. Hatásmechanizmusa szerint két kategóriába sorolható: kémiai habképző és fizikai habképző.
Habanyagok osztályozása
A kémiai habanyag olyan adalékanyag, amely izocianátok és poliolok reakciója során gázt termel és poliuretán anyagokat habosít. A víz a kémiai habanyag képviselője, amely reakcióba lép az izocianát komponenssel szén-dioxid gázt képezve, és így habosítja a poliuretán anyagot. A fizikai habosító egy adalékanyag, amelyet a poliuretán keményhab gyártási folyamatában adnak hozzá, és amely gáz fizikai hatására habosítja a poliuretán anyagokat. A fizikai habanyagok főként alacsony forráspontú szerves vegyületek, például fluorozott szénhidrogének (HFC) vagy alkánvegyületek (HC).
A fejlesztési folyamathabanyagAz 1950-es évek végén kezdődött, a DuPont cég triklór-fluor-metánt (CFC-11) használt poliuretán keményhab habképző szerként, és jobb termékteljesítményt ért el, azóta a CFC-11-et széles körben használják a poliuretán keményhab területén. Mivel a CFC-11 bebizonyította, hogy károsítja az ózonréteget, a nyugat-európai országok 1994 végére felhagytak a CFC-11 használatával, és Kína is betiltotta 2007-ben a CFC-11 előállítását és használatát. Ezt követően az Egyesült Államok és Európa betiltotta a használatát. 2003-ban és 2004-ben a CFC-11 helyettesítő HCFC-141b-t. A környezettudatosság növekedésével az országok elkezdik kifejleszteni és használni az alacsony globális felmelegedési potenciállal (GWP) rendelkező alternatívákat.
A Hfc típusú habanyagok egykor a CFC-11 és a HCFC-141b helyettesítői voltak, de a HFC típusú vegyületek GWP értéke még mindig viszonylag magas, ami nem kedvez a környezetvédelemnek. Ezért az elmúlt években az építőiparban a habanyagok fejlesztési fókusza az alacsony GWP-s alternatívák felé tolódott el.
A habosítószerek előnyei és hátrányai
Egyfajta szigetelőanyagként a poliuretán merev hab számos előnnyel rendelkezik, például kiváló hőszigetelő teljesítmény, jó mechanikai szilárdság, jó hangelnyelő teljesítmény, hosszú távú stabil élettartam és így tovább.
A poliuretán keményhab előállításának fontos segédanyagaként a habosítószer jelentős hatással van a hőszigetelő anyagok teljesítményére, költségére és környezetvédelmére. A kémiai habosítószer előnyei a gyors habzási sebesség, az egyenletes habzás, széles hőmérséklet- és páratartalom-tartományban használható, nagy habzási sebesség érhető el, így nagy teljesítményű poliuretán merev hab állítható elő.
A kémiai habanyagok azonban káros gázokat, például szén-dioxidot, szén-monoxidot és nitrogén-oxidokat termelhetnek, és ezzel szennyezik a környezetet. A fizikai habanyag előnye, hogy nem termel káros gázokat, csekély a környezetre gyakorolt hatása, emellett kisebb buborékméretet és jobb szigetelési teljesítményt is képes elérni. A fizikai habanyagok azonban viszonylag lassú habzási sebességgel rendelkeznek, és magasabb hőmérsékletet és páratartalmat igényelnek a legjobb teljesítményükhöz.
Egyfajta szigetelőanyagként a poliuretán merev hab számos előnnyel rendelkezik, például kiváló hőszigetelő teljesítmény, jó mechanikai szilárdság, jó hangelnyelő teljesítmény, hosszú távú stabil élettartam és így tovább.
Elkészítésénél fontos segédanyagkéntpoliuretán kemény hab, a habképző szer fontos hatással van a hőszigetelő anyagok teljesítményére, költségére és környezetvédelmére. A kémiai habosítószer előnyei a gyors habzási sebesség, az egyenletes habzás, széles hőmérséklet- és páratartalom-tartományban használható, nagy habzási sebesség érhető el, így nagy teljesítményű poliuretán merev hab állítható elő.
A kémiai habanyagok azonban káros gázokat, például szén-dioxidot, szén-monoxidot és nitrogén-oxidokat termelhetnek, és ezzel szennyezik a környezetet. A fizikai habanyag előnye, hogy nem termel káros gázokat, csekély a környezetre gyakorolt hatása, emellett kisebb buborékméretet és jobb szigetelési teljesítményt is képes elérni. A fizikai habanyagok azonban viszonylag lassú habzási sebességgel rendelkeznek, és magasabb hőmérsékletet és páratartalmat igényelnek a legjobb teljesítményükhöz.
Jövőbeli fejlődési trend
A jövőbeni építőiparban a habképző szerek tendenciája főként az alacsony GWP-ű helyettesítők fejlesztése felé irányul. Például a CO2-, HFO- és vízalternatívákat, amelyek alacsony GWP-vel, nulla ODP-vel és egyéb környezeti teljesítménnyel rendelkeznek, széles körben alkalmazzák a kemény poliuretánhab gyártása során. Ezen túlmenően, ahogy az épület szigetelőanyag-technológiája folyamatosan fejlődik, a habképző szer tovább fejleszti a kiváló teljesítményt, például jobb szigetelési teljesítményt, nagyobb habzási sebességet és kisebb buborékméretet.
Az elmúlt években a hazai és külföldi szerves fluor vegyipari vállalatok aktívan kerestek és fejlesztenek új fluortartalmú fizikai habosítószereket, köztük a fluorozott olefin (HFO) habosítószereket, amelyeket negyedik generációs habosítószereknek neveznek, és jó gázzal rendelkező fizikai habosítószerek. fázis hővezető képessége és környezeti előnyei.
Feladás időpontja: 2024. június 21